Az előkészületek kitárgyalása után mai témánk ismét az interjúkkal lesz kapcsolatos, ráadásul egy vendégírás keretében. Engineer001 összegyűjtött néhány pontot, amire érdemes odafigyelni egy ilyen meghallgatás során.
"Igen, igen, tudom, hogy volt már itt egy hasonló bejegyzés önéletrajz-témában, de én most villantanék egy képet a másik oldalról. Mivel nem szeretnék nagy követ dobni a fórumozós-gyalázkodós tengerbe, ezért leszögeznék néhány dolgot így előre:
Választ formálni a fenti kérdésre egy kicsit olyan, mint a focidrukkereknél: Mindenkinek elég markáns véleménye van róla, főleg, hogy mindenkinek van legalább egy főnöke a cégnél. Azonban ha ezen válaszokat mind-mind beledobálnánk egy sütőformába valószínűleg ehetetlen lenne a végeredmény. Járjunk tehát utána kicsit részleteiben, hogy milyen hozzávalók és adalékanyagok szerepelnek az egyszeri multis bevásárlólistáján, amikor épp Főnök után nézne.
A fizetési adatokat a legnagyobb titkossággal szokás kezelni a cégen belül, azonban alább láthattok egy könnyen kezelhető segítséget a nagyfőnök bérének kiszámítására, tekintve, hogy hány napot kell dolgoznunk ahhoz, hogy az ügyvezető igazgató egy órára kapott juttatását megkeressük. Meglepő eredmények következnek.
Mert a szabadságot ki kell venni. Feltöltődni? Kikapcsolódni? Egy frászt! A HR-es miatt kell kivenni. Persze nem ennyire torz a kép, ugyanakkor elég nehéz olyan példákat találni, ahol megfelelően működik a szabadságok kivételével kapcsolatos ügyintézés. Az érdekek természetesen nagyon is különbözőek: A főnök számára létkérdés, hogy a multis szolgáltatás színvonala ne essen Zsolti horvátországi becsajozása alatt, míg az utóbbi szereplőt érthetően sokkal jobban érdekli a poreci diszkók felhozatalának színvonala. A HR-esnek meg az a fontos, hogy ki legyen töltve az Excel. Lássuk, hogyan is alakul ez a gyakorlatban.
A multikat folyamatos mozgás jellemzi, állandóan változnak, alakulnak, formálódnak, idomulnak a piac igényeihez. Ahogy a körülmények, úgy a humán tőke is folyvást fluktuál. Kétarcú folyamat ez, jó is és rossz is egyben. Egyrészt kedvező, hiszen pontosan a folytonos változás miatt lehetséges karriert építeni a multiknál, viszont nem jön jól annak, aki jól érzi magát a helyén és még sokáig szeretné boldogan és elégedetten tenni a dolgát. Egy multinál ilyet csak ritkán lehet – és itt most elsősorban a tágabb értelkemben vett vezetőségre gondolok. Néhány év után a legtöbb pozícióból menni kell, és minél magasabban van illető a szervezetben, ez annál inkább igaz. Az állandóság a multiknál szitokszó; az elvárás az, hogy foglalkozzunk a karrierépítéssel, tervezzük meg a pályánkat a cégnél, legyen célunk, akkor is, ha momentán nem vágyunk másra, mint amit csinálunk, ami miért is baj? Miért baj az, ha valaki szereti a munkáját és elégedett vele?
Mivel az európai mobilitás gyorsulása az elmúlt években már Magyarországot is elérte, egyre több személyes tapasztalattal rendelkezünk arról, hogy „Helsinki az nyugat-e?”. A határátkelők eurocentre pontosan írják meg elfogult viszonyulásukat a választott országukban kapható kenyér áráról és osztják meg mobilis sorstársaikkal és az Etelközben maradottakkal a csontig lerágott kolbászkerítés ízét. Mi most megpróbáljuk ezen népművészeti elemeket hátrahagyni és matyóhímzés mentesen közelíteni a válaszokhoz.
Ez valami olyasmi, mint amikor a csütörtököt kispénteknek hívjuk. Már majdnem hétvége van és hawaii, de még addig azért sokat kell melózni. A kisfőnök egy próbálkozás a kitörésre, egy köztes állapot a halandóság és a halhatatlanság között, a kifejezés, amit a nagymama is megért. A pozíció, aminek több az ígérete, mint a valóságtartalma, azonban ott van benne a remény, hogy akár még belőlünk is lehet majd valaki! Ha tudni akarod, hogy hol kezdődik a főnöki lét és hogy hol végződik a beosztottak türelme, lapozz bele multis kisállat-határozónk következő fejezetébe!
A sikersztorik mindig egy nagy álommal kezdődnek és ebben a mi kis hazánkban sincsen hiány. A miniszterelnöknek van ugyanis egy nagy víziója, amivel nem lehet nem egyet érteni: szeretné a középosztályt megerősíteni. Egy nagy, tehetős, sokat dolgozó, még többet adózó és fogyasztó középréteg minden jóléti állam alapja és ez nálunk nyilvánvalóan hiányzik.
No, de hogyan is fognak a tömegek felemelkedni és kitörve kispolgári létükből, igazi erős középosztállyá alakulni, ami majd elhozza a várva várt Kánaánt? Erre a kérdésre válaszolni jóval nehezebb, mint nagyot álmodni…
Határok. Útlevél nélkül is átlépjük őket nap, mint nap. Van, hogy akarjuk, van, hogy nem. A multis pozíció elvárásaiban szinte kódolva van a "Világ megváltása" legalább egyszer a héten. A jelentkezés során majdnem mindenki megvallja, hogy szeretne egy változatos munkahelyet, de aztán, amikor már több hónapja egy vállalhatatlan multis elvárások okozta vidámparki hullámvasúton ül, akkor azért felkavarodik az ember gyomra. Mit tegyünk, ha ki szeretnénk szállni vagy még plasztikusabban: Mit tegyünk közvetlenül a sugárban hányás előtt? Következzen néhány taktika arra az esetre, ha valóban értékes munkánk ellenére igencsak forróvá kezd válni a leves a cégnél és ha szívesebben mennénk fogorvoshoz hétfő reggel, mint a munkahelyre.
A legutóbb megkezdett vonalat folytatva lássuk, hogy miként fokozható pályázatunk hatása, az a bizonyos megismételhetetlen első benyomás. Nem kérdés, hogy a kívánatosan szerkesztett önéletrajz a legtöbb esetben elégséges, azonban igazán ütős, átlag feletti pozíciókhoz fokozottabb felkészülés kell már az pályázat kezdetekor is. Motivációs verslábak, stilisztikai műhibák és vényre írt karriernövelő készítmények következnek sorozatunk második írásában.
Egy bármilyen tetszőleges multinál a marketingest onnan lehet megismerni, hogy neki van a legnagyobb kupleráj az asztalán. A holmik természetéből általában nemcsak a kategória, de a márka, vagy legalábbis az árszegmens is jó eséllyel tippelhető. Kívülállók számára egészen furcsa vizuális élményt nyújt a marketinges, aki babapapik, intimbetétek, zacskós levesek, joghurtos poharak, vagy sörösüvegek között tengeti mindennapjait. A marketingesnek mindez fel sem tűnik, csak akkor kezd el foglalkozni a pakolás gondolatával, amikor asztala kezd komolyan megközelítetlenné válni. Addig is ő az, akihez öröm megbeszélésre menni, mert mindig találni nála valami érdekes dolgot, amiről aztán órákig tud beszélni, ahelyett, hogy az találkozó eredeti tárgyáról esne szó. Mindez a marketinges túlélési stratégiájának alapjairól árulkodik...
Ahogy már korábban is olvastuk a multis élete sokszor vesz színpadi fordulatokat, ha akarjuk, ha nem. S, mint minden jó darabhoz, itt is szükségünk lesz egy kiváló dramaturgra, különben pocsék lehet az eredmény. A vastaps és a multis Kossuth-díj nem csak ennek függvénye, de azért vegyünk át pár forgatókönyv mintát és jelzős szerkezetet.
Növekszik a blog népszerűsége, emiatt páran máris szeretnétek megjeleníteni a saját gondolataitokat az oldalon a multik világából. Alább található két vendégírás, melyekkel ha nem is értek teljesen egyet, azonban érdekesnek találom őket, főleg azután, hogy önhatalmúlag összekapcsoltam őket egy bejegyzéssé. Az első gondolat a multik túlzott (?) állami támogatásáról szól, a második írás pedig a rendszer filozófiáját boncolgatja, szóval inkább holisztikusan közelít a multikhoz és nem az egyén karrierje szempontjából. Köszönöm az írásokat, örülök, hogy több szín is megjelenik itt a blogon, szóval amennyiben Neked is lenne gondolatod a témában, megosztanád karriered történetét, vagy annak egy fontos állomását, írj Te is a karrierutam@gmail.com címre.
A blog mostanában átcsapott egy kissé tudományos hangulatba, ezt most kiegyenlítjük némi munkahelyi piszkos témával, ha bánjátok, ha nem. A bejegyzés címében szereplő kérdésre természetesen számtalan morális vagy pénzveszteségben is kifejezhető válasz adható, azonban ha az egyén szintjén tekintjük a kérdést, kicsit más a dolog. A becsület bajnokai is nézzenek körül, hogy legalább fogalmuk legyen mivel vesztegetik a cég idejét a kedves kollégák és beosztottak.
- X: …gratulálok, meg minden, de azért sajnálom is, mert már úgy megszoktalak…
- Y: Tessék?
- X: Mondom, kár hogy mindjárt elmész már úgy megszoktalak, jó volt Veled dolgozni, na.
- Y: De hát nem is megyek el, honnan veszed ezt?
- X: Jó, de most hogy már házas vagy, mindjárt jön a gyerek, mire visszajössz, ha egyáltalán, már ki tudja mi lesz…
- Y: Várj. Most jól értem, hogy most jöttem vissza a nászutamról... és Te máris temetsz?!
- X: Nem temetlek, gratulálok, meg minden, de azért sajnálom is, mert már úgy megszoktalak…
- Y: …
A fenti beszélgetés nem kitaláció, valóban megtörtént és talán jól szemlélteti a nők esélyeit a munkahelyen. Állami cégnél nem dolgoztam, de a versenyszférában feltétlenül hátránnyal indul az XX kromoszómával rendelkező egyed. Mindezen hátrány aztán vastagon látszik a bérszámfejtési íveken is, az alábbi grafikon mutatja a fizetési különbségeket. Igazságos? Nem. Lehet ezen változtatni? Naná! Hogyan? Na, az nem lesz egyszerű.
Mostani írásunk igazából egy vendégposzt és ezzel a "Karrierút" rovat első bejegyzése. Ilona számol be tapasztalatairól a multis munkapiacon, mely során már a második budapesti shared service centert (SSC) járja. Amennyiben Te is szeretnéd megosztani karriered történetét, vagy annak egy fontos állomását, írj a karrierutam@gmail.com címre. Lássuk most tehát Ilona történetét:
A multinál végzett munkával kapcsolatban az egyik leggyakoribb kritika, hogy „pofára megy” az ember megítélése és nem a valós teljesítmény számít. Valóban hasznos-e egy „Dráma és Színjátszás” gyorstalpaló elvégzése és sikeres lenne-e Antigoné csoportvezetőként? Mai bejegyzésünkből kiderül, hogy valószínűleg mindkettő kérdésre igen a válasz.
Új dolgokat elhatározni, változtatásokról, személyes tervekről dönteni bármikor lehet, évkezdetkor mégis sokkal többen teszik, tegyük meg ezt most mi is. Mindenki másképp tervezi vagy éppen hogy nem tervezi a jövőjét, multis környezetben azonban úgyis kötelező lesz bizonyos elvárásokról egyezségre jutni a főnökkel a céges teljesítményértékelés keretében. Az izzadságszagú közös ötletelés helyett készüljünk fel inkább mi, hogy mit is várunk el magunktól a következő hónapokban. Szokásunkhoz híven a túlságosan elméleti megközelítés helyett inkább gyakorlati megoldások jönnek, továbbra is a multis életünkre vonatkozóan, tehát, aki a bejgli lefogyasztására keres ötleteket, inkább ne kattintson.
A felületes állásra vadászó számára igazi apróvadnak tűnhet az emberi erőforrások menedzselése, valójában néhány igazi nagyvadat is lehet találni a kolóniában, melyek trófeát jelentenek bármely jelentkező számára. Jellegükből adódóan az állatkerti részlegükön mindig tombol a harmónia, legalábbis tombolnak az érzelmek. Elsődleges nemi jellegük jellemzően nőies, ahol a férfi egyedek különleges elbánásban részesülnek, ha akarják, ha nem. Mit tegyünk, ha minden napra jut egy piros betűs ünnep és hogyan vakarjuk le magunkról, hogy nem vagyunk elég asszertívak? (bármit is jelentsen ez a szó) Olvass bele multis kisállat-határozónk következő fejezetébe.
Ez a rész a legelső lépésről szól, a CV elkészítéséről, s arról, hogy hogyan érd el, hogy felfigyeljenek rád és behívjanak az első fordulóra. A lentiek főként Magyarországra vonatkoznak, külföldi multiknál ez is komolyabban veendő. És igen, a lentieket megfogadva hazudni fogsz, azonban tekintve, hogy nem plébánosnak jelentkezel, hanem csak egy multihoz, ezért egy felvételi folyamat során mindenképp szükséged lesz némi színjátékra. Ne legyenek elveid, mert az asztal másik oldalán ülőnek sincsenek, hidd el.
Néhány szabály és tanács, ahhoz, hogy jó állásba kerülj, nagyobb megbecsülést és fizetést kapj.
1. Folyamatos készenlétben
Az egyik leggyakoribb kritika, amit hallok az ügyfeleimtől, hogy nem érzik biztosnak a munkahelyüket és félnek, hogy elveszítik az állásukat. A multik megszűnése és átalakulása korántsem olyan dinamikus, mint azt sokan gondolják, de tény, hogy az egyén helyzete nagyon sérülékeny egy-egy szervezeti struktúraváltás esetén. Mi a teendő? Fordítsuk visszájára a dolgot. Tekintve, hogy a multik piaca megfelelő méretű és Budapestet tekintve nagyon koncentrált, rendkívül sok ajánlat közül válogathat az egyszeri multis. Az álláskeresést és az interjúzást folyamatosan kell végezni, függetlenül az aktuális munkától.
Fontos tisztába tenni, hogy mit is értünk karrier alatt, mert kis hazánkban ez a szó sokakban még mindig félelmet vagy legalábbis félreértést kelt. A francia eredetű 'carriere' szó életpálya, életút, pályafutás jelentésű, az értelmező szótár szerint gyors, sikeres előmenetelt, érvényesülést jelent. Magyarországon a gyakorlatban elterjedt nézetek szerint az a karrier, ha valaki nagyon fontos emberré, bőrfoteles gazdasági vezetővé válik. Sokszor pejoratív jelzők is társulnak hozzá, azaz, karriert „rendes munkával" nem is lehet „csinálni" kizárólag tisztességtelen eszközökkel na meg „könyököléssel és nyalással". Hoppá, de gyorsan eljutottunk ide. Nézzük ezt meg jobban.
Ez a munkás élet fasírtja, a ropogósra sült darált hús, amiben mindenből van egy kevés. A céges tápláléklánc legalján található elem, aki mégis oly nélkülözhetetlen, hogy szinte minden magára valamit is adó cég tart belőle párat. Vagy mindjárt egy egész rakatot. Mit tehet egy helpdeskes, ha másra nem jó? Kapargassuk meg a felszínt...
Veszélyes olyan szabályokat felállítani, amelyek minden körülmények között érvényesek, de próbáljuk meg. A lista hosszú lehetne, de kezdjük pár igazán fontossal.
1. Ez egy nagy játék. Játszd!
Amikor belépsz egy új helyre tiszta lappal kezdesz, senki nem ismer, az lehetsz, amit az első naptól kezdve látnak belőled. Nincsen múlt, nincsenek hibák, minden tiszta, minden egyszerű. Amint beérsz reggel a munkahelyre vedd úgy, mintha színházba érkeznél és játszd a szerepedet. Lehetőleg egy olyat, amiben sikeres leszel és megkönnyíti majd az életed a munkahelyen. Főnök, beosztott, munkatárs, gyakornok, külsős, ügyfél, recepciós, titkárnő mind-mind különböző színű bábuk a táblán és jól kell ismerned őket, a saját bábud színét pedig meg is határozhatod. A szerepekről még lesz szó később is, ez talán a legfontosabb szabály, amit meg kell tanulnod.
Természetesen nem mindenki fog vagy akar üvegpalotákban számítógép előtt ülve dolgozni. Ácsnak, költőnek, sebésznek, villanyszerelőnek lenni is szép életvitel, számukra nagyon unalmas lesz ez a blog. Sőt fogadni mernék, hogy egy fül-orr-gégész sem fog majd kommentelni. Na de akkor ki fog minket olvasni? Lássuk csak...
Első bejegyzésként, hadd tegyem mindjárt nyilvánvalóvá: Igen, megéri! Nem, nem a biztos lottó-stratégiát fogom megosztani Veletek és nem is egy nyereménnyel kecsegtető játékkal hitegetlek, most másról lesz szó. Sikerekről és buktatókról a munkahelyeden, vagyis sikerekről és buktatókról az életedben. Ez a blog arról fog szólni, hogy hogyan éld az életed egy multinál, hogyan legyél kiegyensúlyozott, sikeres, ami aztán az egész életedre hatással lesz. Nekem bejött, akarod hallani? Tarts velem!
Utolsó kommentek