A fizetési adatokat a legnagyobb titkossággal szokás kezelni a cégen belül, azonban alább láthattok egy könnyen kezelhető segítséget a nagyfőnök bérének kiszámítására, tekintve, hogy hány napot kell dolgoznunk ahhoz, hogy az ügyvezető igazgató egy órára kapott juttatását megkeressük. Meglepő eredmények következnek.
Számunkra leginkább a kék pont által jelölt munkanapok száma lehet az irányadó, ami továbbra is csak egy statisztika, de egészen brutális belegondolni a dolog dinamikájába valamint ad némi perspektívát fizetésünk fejlesztésének lehetőségeivel kapcsolatban. Vegyük a Magyarországgal kapcsolatban mért 7-8 napot alapul és gondoljunk csak bele: végigszenvedtük a hétfőt, kedden-szerdán elfogadva sorsunkat hozzáadjuk energiánkat a vállalat teljesítményéhez, csütörtökön és pénteken már a hétvége mámorában élünk, melyet eltöröl a következő hét eleje, de legalább pozitív érzéssel tölt el, hogy közelebb kerültünk a fizetésnaphoz. Na ezalatt a temérdek idő alatt az ügyvezetőnek egy óra pörgött csak le, ha a fizetést vesszük alapul. Szóval egyértelműen érdemes felfelé törekedni, sőt már csak azért is megéri, mert az ügyvezető igazgatói keresetekben sokkal kisebb az elmaradásunk Európában, mint az átlagbér tekintetében. (lásd az első ábra jobb oldali, sokszor igencsak meglepő, ügyvezetői órabéreit)
A kutatások szerint a felsővezetői pozíció két leginkább releváns, mérhető és egyben meghatározó jellemzője a végzettség és a tapasztalat (életkor). Nézzük meg, hogy hogyan állnak a különböző országok ebből a szempontból. Bár eléggé egyértelmű mindenhol a magasabb végzettség pozitív hatása a fizetésre, Magyarországra ez még az átlagos mértéknél is jobban jellemző. Természetesen ennek egyik fő oka, hogy a minimálbér és az átlagbér alacsony mértékéhez képest valódi, minőségi különbséget hoz, olyannyira, hogy az első ábrán Magyarország a második legnagyobb bérprémiummal rendelkezik Brazília mögött a felsőfokú és középfokú végzettségűek bérének összehasonlításakor.
A harmadik ábra a különböző végzettségűek fizetésének változását mutatja a kor előrehaladtával. Magyarország tekintetében itt is átlag feletti az eltérés tapasztalható. Multis viszonylatban sokszor panaszkodnak az idősebbek arra, hogy nincs szükség rájuk, azonban legalábbis az alábbi statisztika szerint a sok évtizedes tapasztalat nagyon is kifizetődik a felsőfokú végzettségűek számára. (szemben a végzettség nélküliekkel, akiknél várhatóan csökken a jövedelem a kor előrehaladtával.)
Utolsó kommentek