Az előkészületek kitárgyalása után mai témánk ismét az interjúkkal lesz kapcsolatos, ráadásul egy vendégírás keretében. Engineer001 összegyűjtött néhány pontot, amire érdemes odafigyelni egy ilyen meghallgatás során.
"Igen, igen, tudom, hogy volt már itt egy hasonló bejegyzés önéletrajz-témában, de én most villantanék egy képet a másik oldalról. Mivel nem szeretnék nagy követ dobni a fórumozós-gyalázkodós tengerbe, ezért leszögeznék néhány dolgot így előre:
• eddig mintegy száz szakmai jellegű és HR-es interjút bonyolítottam le jelöltekkel, ami egyszerre sok és kevés; ez kábé azt jelenti, hogy már van fogalmam a dolgokról, látok rossz gyakorlatokat és összefüggéseket, de nem áltatom magam azzal, hogy ismerem a Bölcsek kövét a témában;
• főként mérnöki területtel dolgozom, lehet, hogy az eztán leírtak a sales/bolti eladó/rúdtáncos/marketingmenedzser állásokra jelentkezőknél nem annyira találnak be;
• nem a nagytutit mondom, hanem a tapasztalataimat. Örülök, ha gondolatot ébreszt, de elfogadom, ha ignorálod/vitatod őket, főként, ha azt kulturált módon teszed.
Ahonnan indulunk, az az interjú kezdete. Az önéletrajzod predesztinálta számodra a lehetőséget, hogy személyesen is meghallgattass, van címed, időpontod, kontaktod. Hogyan tovább?
Első közhely: ne késs
Bármilyen indokot hozol a naaaagy-naaaagy forgalomról, elhunyt nagymamákról, ezt nem tudod a továbbiakban meg nem történtté tenni. Azt fogjuk mondani, hogy semmi baj, de rákerül a lapodra. Ha súlyosbítod (pl. pozitív tulajdonságaid között megemlíted a pontosságot/precízséget), további rossz pontokat szerezhetsz. Érkezz harminc-negyven perccel (igen, jól látod) korábban, ebbe az időbe egy húszperces késés is belefér, járd körül az épületet, sétálj, nyugodj le. Nézz körbe a bejárat mellett olvasgasd a híreket, nézegesd a kiállított termékeket, tanuld meg a céglogót, ezek az infók még akár jól is jöhetnek az interjú során. Ha úgy kezdesz egy mondatot, hogy „Mivel Önök tudtommal a 2012-es adatok alapján 35.500 embert foglalkoztatnak tizenhét különböző európai országban, így bízhatok abban, hogy itt biztosan multikulturális környezetben dolgozhatok, és...” – na azt mindenki zabálja és vadul bólogat , meg aztán gyűlnek a piros pontok, pedig Te csak elmondtad, amit fél órával azelőtt olvastál a portán.
Öltözet: bármit, csak ne végletet
Farmer pólóval – teljesen jó. Szakadt farmer motörhead-es, lángoló koponyás pólóval – nem jó. Vasalt nadrág inggel ? – Teljesen jó! Öltönynadrág kitűrt farmeringgel ? – neeeeeeem jó. Hosszú, nagyzsebes vászonnadrág fekete ingpólóval ? Lehet jó. Rövidnadrág szandállal ? – nem jó. Végső szabály: ha végképp nem tudsz dönteni két outfit között, akkor, mindig válaszd az elegánsabbat, azzal nem ronthatod el. Egy öltöny-ing-nyakkendő kombinációt nem kell magyarázni (főképp, ha betűröd az inget a nadrágba, mert ennek hiányában azonnal a véglet kategóriába pottyansz nálam – és sajnos ezen konkrét eset nem példa nélküli a praxisomban)
Készülj fel a saját CV-dből
Komolytalan ember benyomását kelted, ha nem emlékszel rá, melyik évben végezted el az egyetemet, vagy évekkel eltéveszted, hogy mikor váltottál a második munkahelyedről a harmadikra. Súlyosbítás: megpróbálod az előttem fekvő önéletrajzodból kipuskázni. Please don’t do that.
Ne arcozz
Ne légy fölényes, kioktató, túlságosan önérzetes, ne dobálózz idegen szakkifejezésekkel. Irritál és késztetést érzek rá, hogy letörjelek. Ehhez általában elég belemennem egy témába elég mélyen, és kiderül, hogy a szakdolgozatod egy részénél idegen app-okat használtál fel, a teamleadersztorid egy háromfős csapat korlátozott ideig történő vezetésére vonatkozik, vagy hogy én szemben Veled pontosan tudom, hogy mi a különbség a regressziós teszt és a reteszt között. Ha nincs szerencsém, akkor megvédheted az álláspontod és mehetünk tovább. Ha viszont betalálok egy témába, ahol combosabbnak adtad el magad, mint amilyen valójában vagy, akkor ott csúnyán a falnak viheted magad és az interjú az én szempontomból a továbbiakban formális időkitöltéssé silányulhat. Légy határozott, korlátozódj a tényekre, azokat próbáld meg minél részletesebben bemutatni.
Ne gyere folyton a sztenderd dumával
Vannak panelválaszok, persze, preferáld csak a csapatmunkát, mondd magad rugalmasnak, kommunikatívnak, mutass hajlandóságot minden képességed továbbfejlesztésére, tűnj motiváltnak. Viszont ha minden szituációban ilyen sikamlós, nem konkrét, megfoghatatlan válaszokat adsz, rövid időn belül elegem lesz. Akkor meg egyetlen célom lesz, ebből a komfortzónából téged kirángatni, hogy megmutasd az igazi arcodat, ne ezt a felvett álarcot. Az meg sokféleképpen elsülhet...Én nem a tökéletes választ keresem, hanem azt, amelyiket őszintének látom. Ha valakinek minden munkatípushoz van kedve, amit felkínálok, annak halvány fogalma sincs róla, mit szeretne. Aki minden kérdésre remekül ülő, perfekt, de csak általánosságban mérhető választ ad, annál az interjú végén nem tudom, hogy melyik általam képviselt nyitott pozícióba tegyem. Úgyhogy ilyenkor alkalmanként a szemetesbe teszem.
Tolok egy rossz példát:
- Milyen irányban képzeled el a karriered továbbfejlesztését ?
- Szeretnék új tapasztalatokat gyűjteni és új kihívásoknak megfelelni.
- Rendben, milyen területeken ?
- Bármilyen területem, ahol eddigi ismereteimet kamatoztathatom.
- Ennél konkrétabban ?
- Fontos számomra, hogy csapatban dolgozzak, és hogy változatos feladatokat kapjak.
- Oké. Fejlesztés vagy gyártás ?
- Az attól függ, mi a feladat pontos definíciója.
- A fejlesztői munkánál szoftverfejlesztésről van szó, míg a gyártásnál a gyártás gyártósori támogatásáról. Melyiket érzed közelebb a személyiségedhez ?
- Mindkettőt, mert mindkét területen vannak már tapasztalataim.
- Ez az önéletrajzodban is benne van. Engem az érdekel, hogy mit SZERETNÉL csinálni, nem pedig azt, hogy mit tudnál. Ha választhatnál, milyen munkát végeznél szívesen ?
- Olyat, ahol folyamatosan új kihívásoknak tudok megfelelni és új tapasztalatokat tudok gyűjteni.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
Légy őszinte
Vagy ha már füllentesz, túlzol, akkor légy következetes és találd ki a sztorid bombabiztosra, hogy az ötödik releváns kérdésre is ugyanazt a konzisztens választ add. Ha diszkrepanciát szimatolok, kíméletlenül belemegyek. Hogy lehet az, hogy te a csapatmunkában hiszel, ha az interjú során meg kiderül, hogy a diplomamunkádtól elkezdve a gyakornoki/teljes munkaidős állásig jórészt mindent egyedül toltál végig ?
Ha valamiből alapfokú a nyelvtudásod, akkor ne írd be a CV-be
Legfőképpen akkor ne, ha van egy másik nyelv, amit jobban beszélsz. Ha az angolod kommunikációképes, a németed meg alap, akkor én egyszer csak majd angolra váltok a beszélgetés során. Eldiskurálunk, én elégedett vagyok, majd megkérdezem, hogy megpróbálhatjuk-e a németet. Te meg izzadsz, szabadkozol, hogy régen tanultad, meg passzív nyelvtudás blabla, rosszabb esetben megpróbálod. Ilyenkor én hagylak habogni, mert dühös és csalódott vagyok, hogy minek írtad be, ha egy épkézláb mondatot nem tudsz kimondani. Ha viszont nem írod be és rákérdezek, és te meglepsz azzal, hogy nem a nulláról indulunk, hanem neked már vannak német ködpamacsok az agyadban, akkor boldog vagyok és körmölöm be a jó pontot. Érted a különbséget, a nyelvtudásod ugyanaz, és mégis mennyire más vele a megítélésed...
A viselkedésed és a személyiséged sokkal-sokkal fontosabb, mint gondolnád
Egy óránk van Téged megismerni, Te számunkra az leszel, amit abban az egy órában villantasz. Azt kell elhitetned velem, hogy Te nemhogy képes leszel elvégezni azt a munkát, amit kínálok neked, hanem szeretnéd is ezt csinálni. Küldtem el hatoldalas, veretes CV-s , nagyarcú hőzöngőt és vettem fel szerény tapasztalatú fiatalt, akin viszont azt láttam, hogy olyan motivált, hogy felszántja nekem itt a pályát. Vettem fel olyat, aki beismerte, hogy vannak időmenedzsment-problémái, amin folyamatosan javítana; és rúgtam ki olyat, aki hosszas, idegtépő, megjátszott gondolkozás után sem tudta egyetlen fejlesztendő tulajdonságát sem megnevezni. A velem együtt az interjún részt vevő HR-esek jórészt pszichológus végzettségűek, nem csak azt nézik, hogy mit mondasz, hanem azt is, hogy azt hogyan mondod. Ne a tudásodról győzz meg minket, arra való a CV. Arról győzz meg minket, hogy micsoda jól lehet majd Veled együtt dolgozni, erre való az interjú. Önmagában nem elég, hogy jó vagy, nem elég, hogy öt diplomád van, és nem elég, hogy NASA fejlesztő voltál 6 évig. Nem papírokat és diplomákat keresünk, hanem kompetenciákat, azok pedig sokkal inkább a személyiségben, készségeidben és képességeidben gyökereznek, mintsem a tapasztalatokban/tudásban.
Soha ne panaszkodj előző munkáltatódra, főnöködre, kollégáidra!
Körülötted mindenki kretén volt, és egyedül te voltál a fáklyafény a sötét éjszakában, vagy hogy a volt főnököd kompetenciái kétéltűek alsó fertályához hasonlíthatóak voltak – semmiképpen sem elegáns és nagyon rosszul hangzik, még akkor is, ha az utolsó szóig igaz. Mindvégig maradj diplomatikus ezen a téren, ne mocskolj, ne uszíts. Minél jobban belemész, annál inkább azon kezdek majd gondolkodni, hogy ugyan RÓLAM és az én cégemről mit fogsz majd mondani egy fél év múlva...és hogy kell-e egy ilyen a csapatomba. Persze ne hazudj, fogalmazz! Rossz példa: „A kollégáim nem voltak képesek elvégezni a munkájukat, én a fél éves gyakorlatommal tízszer jobban értettem hozzá, mint ők”. Helyette inkább: „Nem éreztem úgy, hogy abban a kollektívában szakmailag fejlődni tudok” – és így tovább.
Utolsó téma legyen a salary
Nem, nem fogom elárulni a tökéletes megoldást, sőt, számokat sem fogok mondani, igazából csak egy dologra hívnám fel a figyelmed: készülj erre a kérdésre! Amikor megkérdezzük (márpedig megkérdezzük!), hogy mi lenne a fizetési igényed, arra egyetlen igazán rossz válasz létezik, a „Nem tudom”, vagy az „Ezen még nem is gondolkodtam”. Kérdezz körbe a témában az interjú előtt, olvass elemzéseket, kimutatásokat, vagy ha végképp nincs ötleted vagy támpontod, írd össze, mennyi pénzre van szükséged egy hónapban, hogy megélj, adj hozzá harminc százalékot és uccu. Intervallumot megadni ér, sőt ajánlott, ahol az alsó legyen tényleg a minimum, amiért váltanál/elhelyezkednél, a felső határ meg maximum 15-20%-kal legyen nagyobb az alsónál, különben komolytalan a bérigény-megadás. Minden cégnél minden pozícióhoz van egy sáv, amibe bele kell találnod, de ezt még rengeteg faktor módosítja, a tapasztalatod, tréningjeid, tudásod, illetve az interjún nyújtott teljesítményed – ezektől függ, hogy a sáv aljához, vagy a tetejéhez fog tartozni a fizetésed.
Összefoglalásul egy Forma-1-es hasonlattal élve: az önéletrajzod az időmérő, és az interjú a futam. Az időmérős teljesítményeden lehet rontani, javítani, de lényeg az, hogy lehet bármilyen az időmérőd, a futam eredményeit körmölik be az évkönyvekbe, és a végén győztest az alapján hirdetnek.
Az interjún való szereplés kulcsfontosságú az alkalmazás/kiválasztás szempontjából, a végére hadd váljak kissé patetikussá: egy óra alatt meg lehet nyerni, de akár el lehet bukni mindent – kéretik hát komolyan venni."
Az utolsó 100 komment: