A legutóbb megkezdett vonalat folytatva lássuk, hogy miként fokozható pályázatunk hatása, az a bizonyos megismételhetetlen első benyomás. Nem kérdés, hogy a kívánatosan szerkesztett önéletrajz a legtöbb esetben elégséges, azonban igazán ütős, átlag feletti pozíciókhoz fokozottabb felkészülés kell már az pályázat kezdetekor is. Motivációs verslábak, stilisztikai műhibák és vényre írt karriernövelő készítmények következnek sorozatunk második írásában.
Ahogy a rúdugrónak sem csak a botjára van szüksége, úgy a pályázó sem dőlhet hátra a megfelelő önéletrajz megírása után. Ahogy egy jó cipő és még megannyi más felszerelés kell ahhoz, hogy Sergey Bubka örökösei átugorják az égbe emelt egyéni csúcsokat, úgy a multis pályázóknak is fel kell szerelkezniük ezzel-azzal mielőtt nekifutnak.
Motivációs levél
Eléggé túlbeszélt téma, sok mintát találni az interneten, ugyanakkor pár aprónak tűnő dologra fel szeretném hívni a figyelmet. A levél egy kísérlet a személyes hangvételre, de ez nem jogosít fel arra, hogy olyan kiszólásokat engedjük meg magunknak, melyek aztán napokig keringenek az adott cég belső, levelező rendszerében „Hülyék az emberek” tárgyú vicces emailek formájában. Nem a legjobb hozzáállás, ha a levél kizárólag arról szól, hogy mi mennyire, de mennyire jók vagyunk. Ne felejtsük el, hogy az egész pályázati anyagnak pusztán az a célja, hogy felkeltsük a figyelmet és meghívást nyerjünk egy szóbeli interjúra. Nem kell szájbarágósnak lennünk, ne legyünk unalmasak és terjengősek egy ilyen levélben. Ez nem egy középiskolás dolgozat, ahol joggal várod el a jó jegyet, ha eleget írtál.
Legalább ekkora, ha nem nagyobb hiba, ha nagyon viccesre vesszük a figurát és megvillogtatva remek szójáték érzékünket, meghökkentő és haverkodós stílusban akarjuk elérni, hogy kiemeljék pályázatunkat. Lehet, hogy kiemelik, viszont maximum egy belső vicces körlevélbe kerül majd a zúzda előtt.
Véleményem szerint a legjobb, ha nem hivatkozunk sokat magunkra és az önéletrajzunkra, hanem inkább az adott cégről és az azzal kapcsolatos gondolatainkról, érzéseinkről szól a levél. Ezt sem kell túl részletezni, de néhány nagyon pozitív gondolat arról, hogy miért is tartjuk olyan nagyszerűnek az adott vállalatot, a legjobb amit írhatunk.
Referenciák
Az egyes európai országokban kötelező referencia kérés Magyarországon még mindig különlegessé tehet egy pályázatot, szóval minél nagyobb hangsúlyt helyezzünk a megfelelő anyagok beszerzésére. Egy ismerősöm nem volt rest profi ajánlólevelet gyűjteni minden egyes szervezettől, ahol valaha is megfordult, így 30 éves korára már 10-15 ilyen levele volt, kezdve a főiskolai igazgató ajánlásától, a különböző egyetemi, szakmai társaságok méltatásaitól, a gyakornoki és munkahelyek felelős vezetőinek szignójáig. Ezek jól használható arzenált jelentenek a pályázat során, begyűjtésükért pedig nem nagyon kell megizzadni. A legtöbb ilyen levél akkor születik, amikor a jelölt épp elhagyja az adott szervezetet és mintegy útravalóként kér néhány jó szót addigi főnökétől, munkatársától. Ha valaki pocsék munkát végzett természetesen nem kap ilyet, de minden más esetben szinte kizárt, hogy ne segítenének, sőt általában hagyják, hogy Te fogalmazd meg a levelet, ők aláírják és kész. Várhatóan egy vezető sem fogja a nevét adni valótlan dolgokhoz és pont emiatt működik a rendszer. Pont ezért érhet akár egy féloldalas levél is többet, mint bármilyen öntömjénzés a CV-ben vagy a motivációs levélben. A referenciák web2.0-s formája lehet a linkedin, érdemes az ottani profilunkat ebből a szempontból is karban tartani.
Videófilmes pályázat, photoshop mágia
A teljesen egyedi, figyelemfelkeltő célzatú megoldások egyre elterjedtebbek, ugyanakkor mint minden ilyen újításnál, itt is megvan a teljes elutasítás veszélye, emiatt ezeket csak, mint pótlólagos elemet csatoljuk a hagyományos pályázat mellé. (Kivételt képeznek a „művészi multis állások”, ahol ez a fajta jelentkezés már-már kötelezően elvárt.) Az igazán egyedi megoldások önmagukban bizonyíthatják kreatív kompetenciáinkat, azonban a hasonlóan béna bemutatkozó videóanyagokat inkább el se küldjük. Az ostoba és zavart felolvasás, a személytelen monológ semmit nem ad hozzá az önéletrajzban szereplő információkhoz, sőt még a találkozás előtt lerombolja a személyes interakció hatását.
Stílusgyakorlat
A pályázat letisztultsága vagy annak hiánya ugyancsak fontos tényezői annak a bizonyos első benyomásnak a fogadó részéről. A pályázati anyag egységességének kialakítása akár órákat is igénybe vehet, ne itt rontsuk el, erre szánjunk elegendő és minőségi időt. Mivel a fentiek alapján nem csak egyféle dokumentumot küldünk, fontos, hogy hogyan rendezzük őket egységessé, mind tartalmában, mind pedig formájában.
Kiderül ebből a pár papírból, hogy ki is vagyok, mit értem el idáig? Szimpatikus lehet ez egy vadidegennek? Behívnék én egy ilyen jelöltet, ha jelentkezne a csapatomba? Kiderül a pályázatból, hogy mik az erősségeim, hogy mit is akarok valójában? Mindezek átgondolása nem csak az anyagnak tesz jót, de még a felkészülést is segíti, amennyiben végletesen tisztázza a jelölt számára ezen válaszokat, amiről aztán igazán markánsan és határozottan képes nyilatkozni később.
A formai elemekről is essen néhány szó. Emailen történő jelentkezésnél kérlek hozz létre egy, a vezeték és keresztnevedet tartalmazó email címet és ne a középiskolában gründolt kicsikuki@freemail.hu, c.ronaldo@gportal.email.hu vagy sanyika84@citromail.hu–t használd erre. Ugyancsak pontlevonás, ha a pályázatodat tartalmán és a küldött fájl nevén látszik, hogy tucatszámra küldöd a másolatokat különböző állásokra. Ezek nem gátolnak meg a sikerben, de nagyon könnyen téves és negatív következtetéseket vonhatnak le Rólad.
Kreatív vagy hazug?
A legutóbbi bejegyzés során felmerült, hogy most akkor mekkora patkány is az, aki egy pályázat során inkább azt fogalmazza meg, amire képesnek érzi magát, ami nem mindig áll teljes fedésben a száraz tényekkel. Természetesen a témában mindenkinek a saját megítélése a helyes, azonban legalábbis nem árt tudni, hogy sokan igazán rugalmasak e téren. Fontos továbbá azt is elfogadni, hogy egy állás elnyeréséhez, az adott munkakör elvégzéséhez nem kizárólagosan a MÚLTBAN végzett munkák számítanak, hanem az, hogy ki mire képes a JÖVŐBEN. A HR-esek ez utóbbi kiderítését sokszor ellazázzák és a jelölt igazi megismerése helyett csupán a múltban elért pozíciókat nézik. A "Team leadert/Managert akarok felvenni, akkor csak olyanokat hívok be, akiknek már van team leaderi/manageri tapasztalata"-szerű hozzáállás mellett pedig szinte lehetetlen az előrejutás.
Végső soron a teljesítmény mindenképp számítani fog majd, pusztán hazudozással nem lehet messzire jutni. Mindemellett fogadjuk el, hogy lehetséges bemondásra álláshoz jutni, sőt sokáig ki is lehet így bekkelni egy monitor mögött. Nem buzdítok erre senkit, pár kényelmes, tétlenséggel töltött év után könnyen zsákutcába lehet jutni. Még egy érv lehet az agresszív karrier menedzselés mellet, hogy sokszor éppen a képességeink és a tapasztalatunk túlígérése juttat majd hozzá olyan pozíciókhoz, ahol aztán igazán kiteljesedhet a karrierünk, sőt ahogy a legutóbb is elemeztük, pont ezekben a helyzetekben fejlődhetünk igazán gyorsan.
Az elmúlt két részben leírtakat megfogadva egészen biztos vagyok benne, hogy fel fognak hívni egy interjú egyeztetésére, ezzel fogjuk majd folytatni a következőkben. Addig is kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra: Ti milyen praktikákkal éltek a pályázat elkészítése során?
Utolsó kommentek